2019. szeptember 12., csütörtök

Napfény az ablakon


Veled szeretnék csillagokat számolni,
Megsimogatni néha a lelkedet,
Hogy össze ne törjelek, mindig vigyázni.
Érezni magamon bársonyos szemedet.

A te mosolyod keresném borús napokon,
Sötétben is tündököl a bőröd. 
Szavaidból lesznek a szimfonikus dallamok, 
De boldogságod szemeidben őrzöd.

Megannyi álom hajtott gyökeret lelkedben 
És azóta is ott virágzik, öntözgeted. 
Biztonságban érzem kezem a kezedben
Akkor is, ha fejedben univerzumok teremnek. 

Ha emlék vagy is, de buzgón élsz még, 
Hangod tölti be az éjjeleket, 
Álmokkal hint meg téged az ég, 
Mert nem mutatsz mást, csak szeretetet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése