Csak a rendszám az,
Mi eszembe juttat.
,,Kötődések nélkül" mondtad,
És én nem kötődtem.
Csak vártam, hogy elmondhassam,
Mennyire szeretlek.
Talán ezt értetted kötődés alatt,
Hogy amikor téli éjszakán
Kiülök a verandára
Egy csésze teával a kezemben,
Te jutsz eszembe.
Ez nem kötődés, csak vessző,
Ahova pontot kelllene tegyek.
Gőzőlgő teába süllyesztem
Hangos lélegzetemet.
Zihálva távoznak emlékeim.
Te csak a rendszámokban létezel.
(Meg a nap habos fényében,
Minden lélegzetvételemben).
Kíváncsian várom a folytatást,
A szabad beszélgetéseket
És az alkonyokat a verandán.
Vagy többé vissza nem jössz már?
Imádom!!!
VálaszTörlésEnnek nagyon örülök:)
Törlés