2014. december 30., kedd

Illenék a semmibe!

Elégtél. Néztem, amint hamú lesz testedből,
S üszkösödő szíved a porban megremeg.
És nevetve kacagtam, kacagva nevettem.
Elégtél. S ez bőven elég volt nekem.
Bocsánat, így neveltek
Az égbolton a csillagok áramszünetes
Éjszakákon. Üldögéltem a világon.
Selyem ruhám átfonta testemen
És néztem ahogy elfogy a türelem.
Közben a csillagok játszottak velem.
Hogy távozzam, nem hagyták.
Perceken keresztül remegetem,
Mikor az első trükköt mutatták.
Varázsigéket vonszoltak az égre,
Ezüst csíkokat szortak széjjel,
Tátongva várták a halált.
Nem az ővéket. A másét.
Az életet végig színlelték.
És amikor megtörtént a csoda,
Sípákolva került elő észveszejtő,
Keserű kacajuk. Berepült a házba.
Körbefutotta agyamat, levánszorgott
Füstölgő vénámig.
"Ezt ki kell próbálni"
Súgták oda, s elidegenedve szaladtak,
Mint az őrültek a bolondok házába.
Talán csak azok még normálisak.
Az én józan eszem már a tengerben
Fetrengett oly kényelmesen.

Szóval...kipróbáltam. És elégtél.
Nem tudtad elmondani, milyen csodás
És remek életet éltél.
Semmit mondó szemed is csak
Egy parázsló szerv maradt.
Amint kicibáltam testedet,
Vitték is a holtakat.
Merthogy már nem egy voltál..
Kettő-három-négy-öt-hat,
Attól függ, ha beleszámolhatom
A szívedet, meg külön a lábadat.
De csak az a pillanat volt szép,
Amikor sírva könyörögtél
"Kérlek, kegyelmezzél".
Helyesen sem tudtál beszélni.
Meg a hangod eltorzult
A vörös lángok között.
Egy-kettő és máris,
Gyorsan elköltözött.


Még emlékszem vérfolytó sikolyodra
És amint szembe köptél azon a napon,
Amikor legelőszőr megálltam az udvaron.
Selyem száll legény voltál,
Én pedig csak egy borzadály, ugye?
Vagy hogy is jellemeztél? Szörnyeteg?
Vagy ezt csak később mondtad?
Amikor megöltem a családodat?

Békésen fogsz meghalni. Már halott vagy.
Emlékszem, amint kifeszült a koponyád
És elégett az idegrendszered. Az agy.
Lángok nyaldosták "oly tökéletes" testedet,
Attól féltem, a sok izomtól a láng megremeg.
De nem. Ő nem hódolt be neked.
Összetörte volna szívemet.

4 megjegyzés:

  1. Drága Linda!

    Nagyon-nagyon tetszett ez a vers, annyira szenvedélyes volt, szinte izzottak a sorok! Dühös volt és mégis halál nyugodt, jeges, gúnyos. Gratulálok, nagyon megfogott a hangulata! Köszönöm az élményt!:)

    Csóközön, Indira

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Indira,
      Nagyon drága vagy, hogy betessékelsz kommentelni és semmi sem riaszt vissza. Nagyon szépen köszönöm, ezt a hatást szerettem volna elérni. Örülök, hogy sikerült!:)
      A kis szótolvaj.:D

      csóközön. Lina

      Törlés
    2. Kedves Linda!

      Jaj, igazán nincs mit, szívesen írtam!:) Igen, szerintem is sikerült. Igen, elloptam a kifejezést, elnézést érte..:D

      Csóközön, Indira

      Törlés
    3. Kedves Indira,
      Nem tudom, miért szólítasz Lindának, de mostmár új becenevet tudhatok magamnak. Még egyszer köszönöm és nincs semmi baj:)

      csóközön. Lina

      Törlés