Zúgolódik a szív
Csend van.
Csak az én szívem zakatol,
Pusztát,erdőt áttörve,
S elér egy gyönyörű tisztásra,
A mámortól szédülve.
Ott pihen meg kis ideig,
Míg új erőre kap,
Aztán tovább száguld,
Nem állítja meg a nap.
Széllel versenyezve suhan,
Viharral barátkozik,
S értelmetlen dolgokról,
Merészen álmodozik.
Vitatkozik a csillagokkal,
Hogy nem olyan szépek,
Mint azok amelyek az Ő
Szemében égnek.
Kardot ránt,csatába száll,
Ellenfele a gyötrelem,
S bár tudja előre,
Hogy nem az ővé a győzelem,
Mégis harcol,küzd,
Ami a tulajdona,
Azt veszni már biztosan,
Nem hagyja.
S mikor Ő megjelenik,
Kibontakozik magából,
Elfeledkezik erről az egész
Bűnős világról.
Ereje lankad,sikolya mély,
De azt elfojtja,
Mert Ő neki nem volna
Szabad megtudnia.
Olyankor ketyeg,dobol
Vagy kalimpál,
De furcsa zajokat kiadni
Meg nem áll.
Amikor magányos,
Vagy fájdalma van
Úgy érzi rabszolga,
Egy ólom kalitkában.
Szívem visszatér
A gyönyörű tisztásra,
Mert ott rátalál Ő
Szemeinek ragyogására.
Csend van.
Csak az én szívem morajlik.
Ez valami gyönyörű lett! *_______*
VálaszTörlésAnnyira szépen megfogalmaztad, mint egy igazi költő, komolyan... Gratulálok! Imádtam!♥
Kedves Betti,
TörlésNagyon szépen köszönöm,ez hihetetlenül jól esett.Mélyen megtiszteltél véleményeddel,ugyanis mostanában nem igazán jönnek a visszajelzések,milyen verseket is írok.Azért köszönöm szépen,kedves volt tőled.:
Hugs.Lina
Szia kedves Lina,
VálaszTörlésÓ,most újra itt vagyok,véleményezni jöttem.Hát olyan volt ez a vers,mintha egy modern,friss költő nemrég megjelent versét olvastam volna.Eszméletlenűl elgondolkodtató,az egyik leggyönyörűbb,amit írtál.Nekem igen,tetszett...csak így tovább előre,ügyesen!:D
Kedves Reni,
TörlésNagyon szépen köszönöm,nagyra értékelem jelenléted,illetve véleményed.Ó,addig még annyi van,hogy talán emberi ésszel fel sem fogható.Ez az álom(mert tulajdonképpen csak az) fényév távolságra van.:) De azért nagyon szépen köszönöm.:)
Hugs.Lina