2013. február 10., vasárnap

Áramszünet

Búcsú

Azt hittem, különleges vagyok,
Hogy a földre hozom majd a napot.
S levegőt sem kell vennem,
Mert anélkül is létezem.

Azt hittem, értek a versíráshoz,
Meleg nyári napon egy szélcsapáshoz.
De tévedésem olyan nagy, megbocsájthatatlan,
Hogy ezt rögtön abba is hagytam.

Pedig még szerettem volna folytatni,
Soraimban zokogni, ordítani.
De nem tehetem, nem vagyok rá képes,
Számomra ez az irány rettenetesen téves.

Ösztönöm súgta "Majd csak jó lesz,
Ez a foglalkozás neked örömöt szerez."
Tévednie kellett, mert nem érzem,
Hogy boldog lenne a szívem.

Rázkódik a hiánytól, pótolhatatlan,
S ezt nem fejezheti ki szavam.
Egy senki vagyok tehetség nélkül,
Ki az élet elől menekül.

Szép volt az írás, tetszett nagyon,
De itt és most abbahagyom.
Nem tündöklök, nem vagyok egyedi,
Ki ezt felvállalni könnyen meri.

Nem fogok szikrázni, nem ragyogok,
Majd valamikor csak elhervadok.
Addig hagyom, repítsen az élet,
S kiteszem a pontot, mert megírta a végzet.

6 megjegyzés:

  1. Kedves Lina!
    A verseid nagyon szépek, és bár eddig nem írtam, mindig olvastam őket. Ne merd abbahagyni, mert igazán tehetséges vagy!

    puszi, Dreamer

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Dreamer,
      Semmi gond,hogy nem írtál,örülök,hogy olvastad.Talán egyszer újra kezdem,de most pszihológiai végálomásom miatt abba hagyom.Nem érzem jónak és nem is igazán szeretem őket,de nagyon köszönöm a bíztatást.:)

      Hugs.Lina

      Törlés
  2. Szerintem se hagyd abba! Én még csak most kezdtelek olvasni... Soha nem az a lényeg, hogy mennyi és milyen véleményeket kapsz, hanem az, hogy neked mit jelent ez az egész. Ha én az előbbit néztem volna, már régen nem koptatnám a billentyűzetet/ folyatnám a tintát. Igaz, kell, hogy az ember megélje a mélypontokat is, de a hangsúly azon van, hogy ezt is élni kell. Remélem, hogy megkönnyebbülten tudsz majd kijönni belőle és rájössz: soha nem baj, ha csak magadnak írsz!!! A lelkünk mélyén, ha vágyunk is mások elismerésére, ez olyan, mint a zene/filmek/könyvek. Nem azért hallgatjuk/nézzük/olvassuk őket, hogy másoknak imponáljunk vele, hanem a magunk szórakoztatására.

    Bocsi, hogy ilyen bő lére engedtem, de remélem érted :)

    Honey*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Csillag Mézecske,
      Nagyon köszönöm a terjedelmes beszédet.Végétére is,nem a véleményekről van szó.Vagyis,de igen,az én véleményemről,ami,valljuk be,a legfontosabb.Én nem érzem jónak.Nem vagyok elragadtatva a versektől,nem érzem bennük a tehetséget,sőt,nem is tudom,hogy miért nem hagytam félbe vele már jó régen.Emellett,még írni fogok,de azok jó mély zúgba lesznek elrejtve.Talán egyszer újra fogok erre a blogra kitenni verseket,de egy idieig az itt való tevékenykedésem lezárul.Nem törlöm le,mert eléggé a szívemhez nőtt.Valószínűleg prózába vetem magam.:)

      Hugs.Lina

      Törlés
  3. Sajnálom, hogy abba hagyod az írást... De persze az a legfontosabb, hogy NEKED tetszenek a verseid! Remélem azért még egyszer olvashatom a verseidet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Betti,
      Köszönöm a megértésed és a bíztatásod.Válaszom:talán.Ezzel nem akarlak elszontyolítani.:)

      Hugs.Lina

      Törlés