Reggelente a merev izmaim lazítom,
Egyenként, hogy figyelni tudjak,
Hogy minden vállrándításnál
Rólad kettőt is hazudjak.
,,Nem szeretlek, én mentem el"
Mondom, s vállam megremeg
,,Nem érdekel, hogy vagy
Nem szeretem a neved."
Karjaim széltáncot járnak
Úgy mondom ki,, felejtlek"
Lehajolok, cípőm érem
,, Élem vígan az életet."
Egyet jobbra, egyet balra
,, Úgy vagyok, mint veled soha"
Lábam még feszes, emelgetem
,,Visszavonom ölelésem."
Aztán kezdem előrről,
Minden lépés egy ,,jól vagyok"
Ha duplán lépek akkor csak
,, Veled lenni nem akarok."
De...
Mindhiába lazítom el
Reggelente merev testemet,
Mert éjszaka ágyamban
Görcsösen alszom el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése