Úgy jöttél, mint liliom illat
Egy hideg őszi napon,
Mikor fényesítettem
Fakó agancsom.
Lépéseid kecsesek,
Vonásaid bájosak,
Átadtam a szemem,
A baljóslatú mámornak.
Szögdeltél ide,
Négy lábad szinte repült,
Két barna szemed,
Agancsod alatt terült.
És kék volt az ég,
Narancssárga a nap,
Amikor újra
Megláttalak.
De már nem voltál
S majd megszakadt
Fakó agancsom.
Lépéseid kecsesek,
Vonásaid bájosak,
Átadtam a szemem,
A baljóslatú mámornak.
Szögdeltél ide,
Négy lábad szinte repült,
Két barna szemed,
Agancsod alatt terült.
És kék volt az ég,
Narancssárga a nap,
Amikor újra
Megláttalak.
De már nem voltál
S majd megszakadt
A szívem, hogy
Mással láthattalak.
Annyira kis szerethetőek a verseid! (: Komolyan!
VálaszTörlésNekem ez is nagyon tetszett, és a kép is nagyon aranyos, és passzol a vershez.
Kedves Betti,
TörlésNagyon szépen köszönöm, ez jól esett.:) Tényleg? Nagyon örülök neki.:)