2013. július 16., kedd

Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni...

 Csicsergő
Vesd le maszkod!Mutasd a világnak,
Mi voltál,mi vagy most és mi leszel,
Ha nagy leszel
Vagy csak jelentsd ki,
Létezel,
Lélegzel,
Mikor ép ésszel
Séltálsz a parton,
A homok járja át lábujjaid,
Te pedig a naplementét bámulod,
Amint az a horizonton száguldoz
Egy szál semmiben.
Hullámok sodrodnak,
Akár éveid,melyek elmúltak.
Szeretnéd megfejteni a titkokat.
De a múlt ott ficánkol,a jövő talány,
Úgyhogy a jelenre koncentrálj!
Mert az hipp-hopp,mókus háton
Eltűnik,majd meglátod.
Bánni fogod,sírsz érte majd,
Hogy a múltaddá vált,
Pedig szép volt,jó volt,
Csak mostmár egy folt.
Egy fogoly a kalitkában,
Egy rab a börtönben,
Egy bentartott sóhaj.
 Vesd le maszkod!Hadd tudják,
Hogy mit alkottál.
Ki voltál te.Csak egy porsszem
Vagy a világegyetem.
Hadd tekintsenek szívedbe
Miközben százhatvan felett száguldozol,
Vagy amikor csak ámodozol.
Netalán ülsz és vigyorogsz
Egy csésze teával kezedben
Egy dallal a fejedben.
Az ment a rádióban is,azt dúdolod,
Mert ott ragadt,mint egy börtönbe zárt rab
Egy bentartott sóhaj.

4 megjegyzés:

  1. Érdekes vers lett, nagyon elgondolkodtató. A második versszakba nagyon bele tudtam magam képzelni, de sajna olyan hirtelen véget ért.A harmadik versszakot olyan éles váltásnak éreztem... De ez a refrén szerűség külön tetszett. Ismét nagyot alkottál!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. KEdves Betti,
      Nagyon köszönöm,örülök,hogy tetszett.Ez egy rideg versnek indult leginkább,aztán valami nagyon fura jött ki belőle,szóval nem tudom.De köszönöm szépen.:)

      csóközön.Lina

      Törlés
  2. Magam részéről teljesen egyet értek az előttem szóló Bettivel, ez egy nagyon elgondolkodtató vers. Ha felszínesen olvassa az ember, nem is tudja felfogni, hogy miről is szólt a szöveg.
    A csicsergő címet én egy madárhoz kötném, ami nálam eleve jót jelent, saját "címerállatomként" is a főnixmadarat szoktam megjelölni. Azonban ha továbbolvas az ember, nem kifejezetten egy madár jut elsőre az eszébe, mindenesetre szép párhuzamot lehet vonni: Ahogy a madár mindent lát az égből, úgy a maszkot is le kell vennie az embereknek. Illetve maga a gyors száguldás, ez is ide hozható.
    Az hogy a dal jellegét, a múlt-jelen jövő kapcsolatát, illetve a természet világát ötvözöd- egyszerűen mestermű. A gondolatok nem darabosak, úgy lehet olvasni ezt a verset, mint ahogy a patak folyik a medrében. Minden érzékszervre hat a vers: a tenger sós illata, az univerzum "tiszta, friss" levegője, a sóhaj, a homok érintése, a dal...Ezek rendkívül összetett szerkezetet adnak, és kicsit ellentétben áll azzal amit írsz: egyszerű tanácsot adsz (talán mindenkinek, mint egy váteszköltő), és ezt barokk módszerekkel, kicsit kacskaringózó sorokkal, reversekkel, különböző rímtechnikával támasztod alá. Ami nem azt modnom, hogy baj, sőt: ez teszi szenvedélyessé, meggyőzővé versedet. Így tovább:P
    Salvus

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Salvus,
      Bohókás jellemem megkövetelte,hogy végig vigyorogjam a kommentedet,amiben zseninek tüntettél fel.Nagyon szeretem,amikor megírok egy verset és rábízom az olvasókra,hogy ők döntsék el,mit is jelentenek a sorai.Általában tényleg szimbólikus verseket írok,talán ez is annak készült,azonban egy furcsára sikeredett.Hanem a te magyarázatodra,mint kritikus a maximális pontot adnám.Egyáltalán nem ez a kép volt előttem,amikor megírtam a verset,de nagyon tetszik a nézőpontod és örülök,hogy másként látod.Nagyon szépen köszönöm,örülök,hogy tetszett.:)

      csóközön.Lina

      Törlés