Dalol a szív
Ki,ki vagy te?Hogy ily hódítónak érzed magad,
Amint fényes napsugárhoz érve,
Esőben,szélben,
Vad pusztán át söprő hurrikánnak képzeled
A jelenléted.
Honnan jösz és mit akarsz?Mert választ kérek,
Amiért hazámat megrendíted,
Könyörtelen.
Sármos mosollyal hűvős arcodon,
Elveszed otthonom.
Miért nem hátrálsz meg?Erős vagyok én,
Hogy lábamon megálljak,
Ne szálljak,
Ha jön rémísztően csillogó varázsod,
Ellenállok.
Szia kedves Lina!
VálaszTörlésNem tudok sok mindent mondani a versről,mert nem hosszú.Olyan aranyos,cuki kis vers volt és valami különlegességet éreztem,miközben olvastam.Szóval te igazán különleges lány vagy,ezt a versed tükrözi,és természetesen azt is tükrözi,hogy jó érzéked van az írásoz.
Hajrá,továbbra is!Én itt leszek és olvasni fogom a verseidet.Mindig.Mert tudod,hogy imádom őket!
Szeretettel,Reni
Kedves Reni,
TörlésNagyon szépen köszönöm,hogy elolvastad és még megjegyzést is írtál.Igazából,csak egy szám ihlette és nem akartam,hogy felpezsdült fantáziám kárba vesszen.
Jaj,de aranyos vagy,hát nagyon köszönöm.Különlegese?Nem tudom,lehetséges,de még nem bizonyítottam,azonban köszönöm szépen.:)
csóközön.Lina
Nagyon szép lett a vers Lina. Annyira szeretem olvasni őket! A kedvenc sorom: "Sármos mosollyal hűvös arcodon,/Elveszed otthonom."
VálaszTörlésMég mindig Fantasztikus vagy!
Kedves Betti,
TörlésInkább fanatikus,mint fantasztikus,de nagyon szépen köszönöm.Hű,tényleg ennyire tetszett?Annak nagyon örülök.Köszönöm,hogy olvastad és,hogy kommenteltél is.:)
csóközön.Lina