2013. április 10., szerda

Homokóra

Elszenderítő

Kard az érzelem,
Melybe rózsát véstek,
Ez az érzés,ami
Miatt én élek.
Tövis a fájdalom,
Zöld és mérgező,
Ilyen az én szívem,
Ha feltűnik Ő.

Harc a viszonyunk,
Egy igazi küzdelem,
Ha Őt nem is,
De életem elvesztem.
Könny a mi sorsunk,
Rágalom s rettenet,
A fekete föld majd,
Úgyis eltemet.

4 megjegyzés:

  1. Te jó ég! Ez valami elképesztő lett! *__________*
    "De életem elvesztem./Könny a mi sorsunk,/Rágalom s rettenet,/A fekete föld majd,/Úgyis eltemet." Ez a kedvenc részem benne, annyira csodálatosan megfogalmaztad!! Nagyon szeretem olvasni a verseidet!♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Betti,
      Nagyon szépen köszönöm és örülök,hogy tetszett.Én még ilyen"óáó"üzemmódban vagyok,de azért hálás köszönetem.:)

      Hugs.Lina

      Törlés
  2. Szia kedves Lina..ez a vers,ha hiszed,ha nem szàmomra tökèletes..minden benne volt,ami benne kellett legyen.Olvasàs közben,ùgy éreztem,mintha a hullàmok kellemes felszìnèn feküdnèk ès ùgy olvasnàm a versed..ami azt jelenti,hogy nagyon kellemes,finomka,èrzelemdùs,imàdnivaló amit alkottàl.Talàlò cìm,jòl kivàlasztott tèma,fantasztikus fogalmazàsi mód,tehàt gratulàlok hozzà.Nekem nagyon tetszett,ès ezzel egyik nagy kedvencem.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Reni,
      Nagyon szépen köszönöm a véleményed,nagyon örülök,ha tetszett.A téma az a középkori harcokból ötlött a fejmebe és két bizonyos személy közötti kapcsolatot próbáltam felvázolni apró részletekben.Nagyon örülök,hogy elérte a hatását.:)

      Hugs.Lina

      Törlés