Az elveszett sorai
Elhalasztom magam,
Elhalasztom reszkető hangom.
Néma csendbe burkolom.
Az érzéseim eltemetem,
Mert talán megmentem.
Szenvedem és vétkezem,
Kínzóan és kegyetlenül,
Mosolygósan, erőtlenül.
Repülök, de leesek,
Elmegyek és visszajövök,
Elszökök.
Szét esek, de egyben leszek,
S többé ilyet nem teszek.
Vérzek, de nem sírok,
Ordítok, de nem szólok.
Röhögök, közben fáj,
Lehunyom szemem,
Hogy végre elhiggyem,
Meglesz mindenem.
Rohanok, de állok,
Maradok, nem szállok.
Csak rád várok.
Élek, de már meghaltam
Szédülök, de bír talpam.
Reszketek és nem mondom,
Ennyi volt, hisz különben elrontom.
Szia kedves Lina,
VálaszTörlésMást nem mondhatok,gyönyörű volt,nagyon erősen tetszett,ez már igen!:)Látod,ezért nem érdemes félbe hagyni,az ilyen versekért.Nagyon tetszett a téma,egy egész,sokatmondó,szépen magfogalmazott Lina-vers!:)Gratulálok,egy újabb kedvencemet megtaláltam<3
Szeretettel Reni:)
Kedves Reni,
TörlésValóban?Nem tudom,valahogy úgy érzem,vigasztalni szeretnél.Nekem egyáltalán nem tetszik.Tudom,jó lógikus,hogy nem tetszik és mégis közzéteszem,de szerettem volna azon mélázgatni,hogy legyen-e ez az utolsó versem,amit életemben írtam.Talán így lesz.Valami van velem és ameddig nem jövök rá,mi az,képtelen leszek bármit is írni.Valószínűleg..Vagy foglaljam ez versbe?Mit tegyek?
Önkívüli beszélgetésemtől eltekintve,nagyon köszönöm a bíztatást is és örülök,hogy tetszik.:)
Hugs.Lina
Szia Lina,
VálaszTörlésIgen,vígasztalni is szeretnélek,de a vers valóban tetszik és igenis nagyon jó lett.Igen,a te döntésed,elfogadom bármi is legyen az,de azért szomorú lennék,ha nem olvashatnék többet tőled,mert számomra a te verseid nagyon különlegesek és valahogy némelyik engem is jellemez.Nem tudom,mit mondhatnék még ezek után...Szeretném ha folytatnád,igen lehet jót tenne kicsi szünet,ha úgy érzed mostanában nem megy,de mindenképp tegyél még verseket ide fel.Várom a döntésed!<3.Én csak bíztatlak tovább,mint a jó barátok<3
Kedves Reni,
TörlésHa csak ilyen könnyen dönthetnék.De félek.Talán nem szabad feladnom.Talán olyan makacs kell lennem,mint eddig,de..Valahogy nem megy.Nagyon szeretem a verseket,mivel jellemeznek,de attól tartok,nem én vagyok a kiválasztott erre a műfajra.Ezt nem nekem szabták.Ez valaki másnak járna ki,én pedig elveszem előle.Igen,fura magyarázat.Valóban?Én mindegyik versben magamat látom.A remény veszett,hasznavehetetlen lányt.Köszönöm a bíztatást.:)
Hugs.Lina