2013. január 23., szerda

Áramszünet

Fekete játszint

Elkaptam egy éjfekete játszintot,
Irult-pirult és közben szégyelte,
Hogy a bóbiskoló napsugár,
Mennyire megfertőzte.

Táncoltam azon az éjszakán,
Hatalmas mosollyal az arcomon,
Hogy boldog voltam vagy izgatott,
Azt megmondani nem tudom.

Keringőt jártak lábaim,
Hajtott az érzés, talán a szeretet,
Melyhez majd a játszintom
Oly kedvesen elvezet.

Hallottam mély hangját,
Szinte csak suttogott,
Arra bezzeg nem emlékszem,
Hogy mit is mondhatott.

És szemeim felcsillantak,
Miközben kitártam karjaim,
S szabadon eresztettem a bánatot,
Szabadon a rabjaim.

Menekült a zajos világ,
Suttogott az árnyék,
Nem kiabálta senki utánnam,
Hogy "Ne menj! Várj még!"

Tovább mosolyogtam,
A Hold sugara beragyogott,
Mit a játszintom egy tűvel,
Szépen eloszlatott.

2 megjegyzés:

  1. Szia kedves Lina,
    Te tényleg nem bírod ki,hogy ne tegyél verseket a blogra??Nagyon jól teszed,hálásan köszönöm neked,mindig irulok-pirulok,amikor látom még egy újabb Lina-vers,amit szívesen elolvasok,és nem kell unatkozzak helyette.Hát amit mondok az,hogy nem tudok semmibe belekötni(nem mintha akarnám azt csinálni,ne ijedj meg)nagyon de nagyon tetszett és ami számomra a csúcspontot jelentette az az utolsó három szakasz,ami aztán zseniális volt!<3
    "És szemeim felcsillantak,
    Miközben kitártam karjaim,
    S szabadon eresztettem a bánatot,
    Szabadon a rabjaim."-megtaláltam kedvenc szakaszom a versedben:)
    Nagyon ügyes vagy,fantasztikus lett!:)
    Szeretettel Reni:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Reni,
      Tudod,a verseim a gondolataim és az érzéseim.Leginkább ezzel nyugtatom meg magam,ha már annyira nem vagyok képes,hogy elmeséljem valakinek,tulajdonképpen mi is forog körülöttem.Remélem,ez nem baj..
      Nagyon köszönöm,ez nagyon jól esett és örülök,hogy megtaláltad a kedvenc szakaszod.:)

      Hugs.Lina

      Törlés