Szív cipzár

Csillagok

Millió csillag honol az égen,

Pont ugyan annyi, mint régen.
Ezüst ruhájuk csakúgy csillog,
Akárhogy is, én ember vagyok
S nem ragyogok úgy, mint a csillagok.

Fényük mindenhol ott van,
Azt látja gazdag, s hontalan.
Szólnak az égi harangok,
Akárhogyis, én ember vagyok
S nem ragyogok úgy, mint a csillagok.

Reményt adnak a kék vászonról,
Leperegnek az égboltról,
Mert ezek ők, a csillagok,
Akárhogyis, én ember vagyok,
S nem ragyogok úgy, mint a csillagok.

Azt kívántam, bárcsak én is,
Győztes lennék, ki mindent visz.
A csillagokról még most is álmodozok,
Akárhogy is, én ember vagyok,
S nem ragyogok úgy, mint a csillagok.

Adjatok érzéseket, gondolatokat,
Hasban levő pillangókat, madarakat.
Miattatok valósulnak meg az álmok,
Akárhogyis, én ember vagyok,
S nem ragyogok úgy, mint a csillagok.