Te és az őszinte szerelem
Füledbe suttognám, szeretlek,
Azonban a tiéd nem lehetek.
Vagy te nem lehetsz az enyém?
Mert szörnyű ember vagyok én.
Jó szorosan megölelnélek,
S többé el nem engednélek.
Te viszont nem szeretnél soha,
Ezért a sorsom mostoha.
Nevetnék rajtad, jó a humorod,
Ezért a lányokat vonzod.
Azért vagy te, hogy szeressenek,
S hogy én is szeresselek.
Hallgatnám szíved dobogását,
S szempillád minden mozdulatát.
Te viszont, elutasítanál bosszúsan,
S vigyorognál gonoszan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése